Sosem szerettem azt mondani, hogy lám-lám igazam volt. Mert nem mindig van igazam, sőt az igazán bölcs ember tudja jól, hogy 3 féle igazság létezik: az enyém, az övé, és az objektív igazság, amely általában láthatatlan. Most is csak azt mondom, no lám... hát más is arra a következtetésre jutott, mint én... Így történt most az ombudsmannal is, aki a március idusán történ kisebb havazás kapcsán ugyancsak a kommunikáció hiányosságait emelte ki.
Mondjuk az elég nagy kár, hogy éppen egy ilyen téma kapcsán kerül az ember hasonló álláspontra egy egészen másféle vonalon tevékenykedő szakemberrel, azonban a kérdés, ami felmerül bennem, a hogyan tovább? Ismerve a magyarországi helyzetet, újabb rendelkezéseket állítanak majdan csatasorba, amelyek egy idő után arra késztetik a meteorológusokat, hogy folyamatosan riasztást adjanak ki, ha kell, ha nem. Alig pár hete, amikor ugyancsak beígértek egy komolyabb széllökésekkel együtt járó havazást, és valóban használták a meglévő technikát (sárga csak a tv alján..), éppen sütött a nap. Az egyszeri ember pedig mit tesz, egyszer, kétszer elhiszi, amit kiírnak, aztán már csak legyint... S mi lesz a vége? Na ez itt a kérdés... Megjósolhatatlan...
Jó dolog a kommunikáció, csak tudni kellene használni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése