Az újságíró sajnos sok esetben nincs 100 százalékig tisztában minden háttérinformációval, esetleg más összefüggésben jutottak el hozzá az információk, de még az is lehet, hogy prejunkciója van az adott sztorival szemben. Ezért nem biztos, hogy azt írja majd le, amit éppen az olvasó (vagy rosszabb esetben a "megrendelő") látni szeretne. Így megy ez, már nagyon régóta. Erre reflektálva az érintettek általában vagy csak elnézően hümmögnek, vagy legfeljebb, ha (hangsúlyozom!) tárgyi tévedésről van szó, helyreigazítást kérnek. Mostantól azonban valami várhatóan megváltozik. Sajnos. És ismét a politika miatt. Sajnos...
Az elmúlt, több mint egy évtizedben dolgoztam újságíróként, ügynökségi és vállalati oldalon PR-esként. Utóbbi a szívügyemmé is vált. Gondoltam én is megosztom a tapasztalatimat. Tárgyilagosan, objektíven, a meglévő tudás birtokában. S persze anonim módon, mert a vállalati érdekek gyakran nem egyeztethetők össze a magánvéleménnyel. Sajnos. Hogy ettől hiteles marad-e ez a blog? Majd meglátjuk... Addig is kommunikálni kell, még akkor is, ha esetleg minden bejegyzésemmel trollokat etetek majd...
2013. május 15., szerda
2013. május 7., kedd
A komondor, a trafik, és a szűk keresztmetszet
Az elmúlt hetekben néhány igen érdekes téma borzolta a közéleti szereplők nem túl nyugodt lelkivilágát. Összességében az a kérdés, hogy egy vak komondor, a "trafikmutyi", és a Portik ügy milyen kommunikációs viszonyban van egymással, illetve számomra a legérdekesebb kérdés, hogy vajon a Fidesz miért nem képes továbbra sem az ad hoc felmerülő ügyekre megfelelően reagálni. Márpedig a választási év közeledtével szerintem nekik is el kellene ezen gondolkodniuk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)