Mélyrepülésben vagyunk. Ahha, tudjuk, és?

Valahogy mindig azt érzem, hogy a fejlett(ebb) világhoz képest lemaradunk néhány lépéssel. Önmagában ez még nem is lenne zavaró, hiszen általában nem mi diktáljuk a tempót, hanem mások. Inkább az zavar, hogy nemcsak, hogy figyelmen kívül hagyjuk, hogy előttünk az úton már sokan jártak, de pillantásra sem méltatjuk, hogy akik előttünk vannak átestek ugyanazokon a problémákon, amelyeken nemsokára mi esünk majd át. Ezek után talán nem meglepő, de egy kissé megütközve olvastam a Médiapiac Konferencia 2013-on elhangzottakat, amely szerint a médiapiac "mélyrepülésben van", illetve a "hogyan lehet majd az ingyenességhez szokott digitális olvasókat átállítani" kérdéskörök boncolgatása.

Nem tudom, hogy az olvasóim hallottak-e már a The New York Times-ról, a Newsweekről, a The Guardianről, vagy éppen a Sporting News-ról. Mi a közös bennük? Egyrészt öregek, nagyon öregek, másrészt viszont a tulajdonosaik az elmúlt években határoztak (vagy meglebegtették) a nyomtatott verziók megszüntetését. Nem ma, nem tegnap, évekkel ezelőtt már erről beszélgettek.

A hagyományos média ugyanis már elég régóta válságban, "mélyrepülésben" van. Jó reggelt! Hagyományos médiumot ma már elsősorban csak úri passzióból olvasnak az arra érdemesek (na jó, kicsit sarkítottam). De való igaz, hogy lassan, de biztosan már évekkel ezelőtt elkezdődött a fogyasztók átterelése a digitális platformokra.

Úgy vélem, ma, 2013-ban nem arról kellene beszélgetni, hogy mélyrepülésben vagyunk-e vagy sem. S nem is arról, hogy hogyan lehet monetizálni az eleddig ingyenes működő digitális platformokat, hanem a megoldásokról.

Már csak azért is, mert ott van például a The New York Times, amely saját fizetési rendszert vezetett be már a 2000-es évek elején, nem működött megfelelően, ezért folyamatosan változtattak rajta.

Ezekből kellene a mi megmondóembereinknek is tanulnia, és nem lózungokat puffogtatni a levegőbe. Legalább elmondani azt, hogy mit hogyan ne csináljunk, mert másoknak sem sikerült. Arra már gondolni sem merek, hogy valaki egy pozitív ötlettel rukkol elő, mert azt biztosan nyilvánosan megkövezik...

És akkor még nem is beszéltünk költségekről, elbocsátásokról, fogyasztói szokások változásáról. Pláne nem a hirdetések költésinek a zsugorodásáról.