Olvasás, priorizálás, fejlődés - mi kell még?

Az elmúlt bejegyzéseim alkalmával igyekeztem választ keresni, illetve segíteni abban, hogy milyen lehet az ideális sajtóközlemény, hogyan lehet átjutni a média szűrőin. Mindez azonban csak néhány betű egy virtuális papíron ha ezt a tevékenységet nem előzi meg, egy ugyancsak fontos eseménysorozat. A nem túl kreatív, de ugyanakkor szükséges napi rutin. Nem csak a jó PR-esnek, de gyakorlatilag mindenkinek szüksége van a napi folyamatok, tevékenységek megfelelő bontásban történő elvégzésére. Hogyan is néz ki mindez egy PR-esnél? Szerintem, valahogy így...

Az egyik, ha nem a legfontosabb dolog az olvasás. Ezúttal azonban nem a hagyományos kulturális morzsák felcsipegetéséről beszélek, hanem a szakmai tartalmakról. A hírekről. A jó PR-es gyakorlatilag úgy működik, mint maga a média: képes ugyanúgy szűrni a hírek között. A mai világban lapok, műsorok tucatjai ontják ránk a haszontalanabbnál haszontalanabb információkat. Ezek döntő többségére az átlagembernek (illetve, ha már hazaértünk nekünk is) van szüksége, a PR-szakembernek igazából nincs. Hiszen mi kell, hogy érdekeljen minket? Szűkebb értelemben a cégünk helye a nagyvilágban, illetve az ebből (szektorból, versenytársaktól, stb.) érkező információk. Tágabb értelemben pedig gyakorlatilag minden olyan információ, amely a társaság, a szektor életét befolyásolhatja. Ezeknek az információknak a megszűréséhez érdemes felállítani egy olyan csatornát, amely viszonylag kis zajjal dolgozik, azaz érdemes időt fordítani olyan hírcsatornák összeválogatásához, amely lefedik a fentebb írtakat. Ezzel ugyanis nagyrészt a szakmai oldalát lefedhetjük az információéhségünknek.

Priorizálás és besorolás. Mindenki tapasztalhatta, hogy a főnökeink szerint általában egy nap nem 24 órából áll, s ezen belül egy munkanap sem 8 órából. Ugyanakkor sokat segíthetünk magunkon, ha reggelente némi időt arra fordítunk, hogy végiggondoljuk milyen feladataink, teendőink vannak az adott napra (természetesen átnézve a naptárt is, benne a különböző megbeszélésekkel, találkozókkal, sőt akár az oda-, s visszaúthoz szükséges idővel kalkulálva). Önmagában ez még nem elég egy jól összeállított naphoz. A rutin, meg az évek majd megteszik, de az sem baj, ha mielőbb kifejlesztünk magunkban egy belső órát, amellyel minél pontosabban meg tudjuk saccolni, hogy egy-egy munkafolyamat nagyjából mennyi időt vesz igénybe. Ha eközben azt is ki tudjuk kalkulálni, hogy mely feladat a magasabb prioritású, úgy szépen lassan összeáll egy olyan napirend, amellyel a főnök is elégedett lesz, és otthon sem billentik hátsón a lelkes PR-est, mert megint csak 8-ra ért haza.

Tudom, hogy az ember alapvetően lusta fajta, de legalább is éppen elvégzi a feladatokat, amelyeket rábíztak, aztán megy, és foglalkozik valamivel, ami szórakoztatja is. Pedig valóban vannak olyan napok, amikor éppen nincs annyi munka, hogy az kitöltse az ember teljes napját. Olyankor érdemes fejlesztésekkel, fejlődéssel "elütni az időt". Sőt, érdemes olyan folyamatokat elkezdeni kidolgozni, amellyel akár egyszerűsíteni lehet a jövőbeni feladatokat. Ha valaki fejleszti a saját környezetét, akár cégen belül, akár kívül az előbb-utóbb meghálálja. Szintén fontos a saját fejlődésünk is. Ha úgy érezzük, hogy a szakmában már jól vagyunk akkor készüljünk  mással, tanuljunk például nyelvet, legyünk jobbak a prezentációk terén, vagy legyünk mi az excel-word, vagy éppen social média guruk. Egy ember élete előtt hihetetlen lehetőség rejtezik, csak ki kell használni őket, hiszen ki tudja, hogy mit hoz a következő szerződés?

Amúgy mi kell hozzá még?