2013. március 14., csütörtök

Áder János, és a róka fogta csuka

Ismét sikerült a politika ingoványos talajára tévednem, de nem hagyhattam figyelmen kívül Áder János köztársasági elnök tegnap esti kinyilatkoztatását. Ahogy mindig, most is igyekszem megmaradni a kommunikáció, ezúttal szűk mezsgyéin, s nem keveredni a politika sötét erdeibe. Már a beszéd elején az volt az érzésem, hogy túlságosan is magyarázkodó. Nem magyarázó, ahogy annak lennie kellett volna. Inkább magyarázkodó... és sajnos már az elején hitelét vesztett, legalább is számomra.


Csak a vak nem látja természetesen, hogy milyen nehéz döntési kényszerben van Áder minden egyes alkalommal, amikor érzékeny politikai kérdésekben kell döntést hoznia, miközben éppen az Alaptörvény mondja ki, hogy   "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Mindez azonban roppant feladat. Főleg a mai magyar politikai viszonyok között, főleg úgy, hogy a köztársasági elnök a politika felett áll.

A bizalmam a kinyilatkoztatásban nagyjából az ötödik mondatig megvolt, onnan viszont meredek zuhanásba kezdett, és végül egy hihetetlenül ügyetlen mondattal egycsapásra megszűnt. Sajnos. Mert így hullik szét a nemzet egysége is. Mielőtt azonban a pátosztól megittasulva, könnyes szemmel révednék a távoli jövőbe, ahol minden magyar egymás kezét fogva halad egy szebb jövő felé, inkább boncolgatom objektíven a mondatokat.

Szóval térjünk vissza az ötödik mondatra. E szerint "...például abban, hogy mindenki és minden körülmények között, a maga lehetőségei szerint megtegye azt, ami a dolga". Sosem voltam köztársasági elnök, és nem is szeretnék ilyen súlyt venni a vállamra, és bevallom, nem is lennék alkalmas erre a posztra. Egyszerű PR-es vagyok, de ezen a poszton sem csupán annyit teszek, amit a lehetőségeim megengednek... igyekszem többet tenni azért a cégért, amelyik alkalmaz, önmagamért, hogy másnap is a tükörbe nézhessek. Úgy vélem, egy köztársasági elnöknek sem a "lehetőségei szerint" kellene eljárnia, hiszen őrködik a demokrácia felett, és ez komolyabb munka, mint az enyém.

"Az elmúlt napokban hosszú órákat töltöttem azzal, hogy Alaptörvényünk negyedik módosításának elfogadása kapcsán tanulmányozzam a sajtóban megjelent véleményeket... Tettem ezt annak érdekében, hogy elnöki eskümmel összhangban döntésemben egyetlen cél vezéreljen: az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete." Nem vagyok alkotmányjogász sem, de hivatkozni arra az alkotmányra, amelyet éppen módosítani készül, számomra nem tűnik megfelelő kommunikációs fogásnak, éppen azért nem, mert mi van akkor, ha ez a módosítás az alkotmányos rendet éppen nem borítja fel (amolyan róka fogta csuka), de a demokráciát megingatja? Hiszen a köztársasági elnöknek nem "csak" az alkotmány felett, de elsősorban a demokrácia felett lenne szükséges őrködnie... még akkor is, ha ez a két fogalom egymásból ered. Jómagam talán nem tudom eldönteni (fogalmam, elképzelésem lehet róla), hogy melyik a magasabb cél, de egy köztársasági elnöknek úgy vélem jól kellene választania.

Végezetül az alkotmány egy olyan passzusára hivatkozni, amely szerint „a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését", nem csak, hogy magyarázkodás, és a felelősség áthárítása, de úgy vélem kommunikációs szempontból sem egy etikus lépés. Főként, ha összevetjük azzal a bizonyos 9. cikkel, szerint ugye "Magyarország államfője[...]őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Nem szeretném a lépést önmagában is minősíteni, de had álljon itt végezetül egy példa, egy másik nemzet alkotmányából, amelyet kicsit több, mint 200 éve írtak.

"Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát", amelynek 1791-es, IX. alkotmánymódosítási cikkeje kijelenti: "az alkotmányban felsorolt bizonyos jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy azok elvonják vagy csökkentik a nép által élvezett más jogokat".

Ebből talán lehetne tanulni. Valamint abból is, ha nem magyarázkodunk, hanem elmondjuk a véleményünket a kérdésről, aztán döntünk. Úgy ugyanis más kontextusban is értelmezhető lesz egy beszéd...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése