Azt hiszem, elszakadt valami, belül. Ismét a politika, de sajnos kifogyhatatlan területe ez a kommunikációs problémáknak. Megint. Hozzáteszem, pártállástól függetlenül. Az elmúlt két nap eseményei ismételten megmutatták, a mai magyar politikai elit az egymás rágalmazásán, és sárdobálásán, valamint az agitáción kívül nem képes másra használni kommunikációt. Sikersztoriként állítani be egy mindenki számára nyilvánvaló óriási bukást akkor, amikor emberéletekről van szó hihetetlenül arrogáns lépés. Márpedig most százak életével játszottak a felelősök. S bár utólag könnyű okosnak lenni, úgy vélem egyes embereknek önmérsékletet és alázatot is kellene tanulnia....
Egy kollégám is szeretett volna elindulni a Balaton felé 14-én délelőtt, a megelőző nap beszéltünk Vele többen is, hogy ne tegyek, óriási káosz lesz, és nem tud majd eljutni a Balatonig. Jómagam is szerettem volna hazautazni, szüleimhez, de már szerdán megbeszéltük, hogy elnézve a külföldi híreket nincs értelme elindulni pénteken, mert nem biztos, hogy odaérünk. Néhány pillantás az előrejelző oldalakra, és tisztán látszott, ez nem lesz egy egyszerű helyzet.
Aztán jöttek az első hírek. Az M7-es beállt, az M1-es beállt, torlódás több tucat autó egymásban, a szél pedig csak erősödik, és fújja a frissen hullott havat, és épít méteres hótorlaszokat... És még ekkor sem mondta senki, hogy ne induljon útnak senki. Mindenki maradjon otthon. Nincs értelme az életet kockáztatni.
Nem csupán az autóban rekedtek, de az aggódó családtagok sem kaphattak megfelelő információkat sem egymás, sem az utak állapotáról. Ilyenkor miért nem kommunikál az, akinek ez a dolga? Miért van az, hogy néhány híroldal nélkül az egész ország elveszhet egyetlen hóviharban?
2013-at írunk... gyakorlatilag az egész országban, bárhol lehetne internetezni, erre az állami intézmények, mint például az autópálya kezelő társaság honlapja, vagy MÁV-é elérhetetlen egy ilyen drámai szituációban. Arról még nem hallottak az érintettek, hogy az ilyen eszközparkot nem normál üzemre kellene tesztelni, hanem éppen ilyen esetekre? Nem a verőfényes délutánon halhatnak meg emberek az autójukba fagyva...
Hogy lehet az, hogy ismételten az átlagemberek, és óriási köszönet nekik ezért, képesek elvinni a hátukon ezt a drámai szituációt, pusztán azzal, hogy előbb juttatnak információt, ételt el a hóban rekedteknek, mint az állami apparátus? Hogy van annyi sütnivalójuk, mert úgy tűnik az állami apparátusnak nincs, hogy közösségi oldalakat használjanak a gyorsabb információcsere végett! És nem ostoba sms-eket küld 20 órával az események bekövetkezte után!
(Csendben merem csak hozzátenni, hogy amikor beiktatták Ferenc pápát, a Wikipédia róla szóló oldala teljes 10 percig volt elérhetetlen. Néhány 10 millió ember akaszkodott rá ugyanis egyszerre, nem néhány ezer, mint most, aztán ment minden tovább, a maga útján...)
Mikor veszi már végre észre a teljes magyar politikai elit, hogy a szavaknak csak akkor van jelentősége, ha el is tudják juttatni azt a címzetthez, különben minden csak pusztába kiáltott szó, s hogy nem arról kell a Híradónak szólnia, hogy jajj nem lesznek 15-i ünnepségek, hanem egész nap azt kellene harsognia, hogy emberek, mindenki maradjon otthon, vagy, ha kimozdulnak, akkor próbáljanak segíteni?
Ismét a politika viszi el a fókuszt erről az eseményről is, és próbálja magát feltüntetni, mint hős lovag. Azonban az idei március 15-e megmutatta, hogy valóban él összetartás ebben a nemzetben, és a széthúzást azok generálják, akik nem, vagy csak késve tudtak/akartak segíteni ezekben a napokban. Köszönjük meg az egyszeri embernek, hogy ott volt, és tette, amit kellett, minden más, szót sem érdemel....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése