Az előző bejegyzésemben elkezdtem összeállítani a "jó" sajtóközlemény elkészítéséhez szükséges tudáshalmazt. Már amennyiben ez egy jól körülhatárolható, egzakt halmaz jelölhet. Sajnos azonban ez nem így van. Az emberi tényező ez esetben még inkább meghatározó tényező. Nem elég ugyanis, hogy az újságírónak meg kell felelnünk kvázi, de ezt követően a szerkesztőnek sem szabad bal lábbal kelnie ahhoz, hogy a jól összerakott sajtóközleményt végül ne egy rágalomhalmazként hozza le. Mondjuk abban meg az a jó, hogy csillogtathatjuk kríziskommunikációs tudásunkat. De valljuk be őszintén, ki szeret reggel hatkor már kríziskommunikálni?
Szóval el kellene készíteni egy patent kis közleményt. Ahogy arról már írtam, a véleményem szerint ehhez nem feltétlenül elég a megfelelő írói véna. Tudni kell, rá kell érezni arra, hogy a befogadó félnek, azaz az újságírónak mire is van szüksége. Vajon az adott téma, amit szeretnénk "eladni" aktuális-e, s, ha nem, akkor is van akkora hírértéke, hogy azzal megelőzze az éppen aktuális híreket a piacon?
Az átlag PR-es, aki mondjuk nem dolgozott korábban újságíróként, általában itt követi el a hibát. Mivel szeretné kiszolgálni az ügyfelét, sajnos sok esetben szubjektíven ítél. Úgy gondolja, amit az ügyfele mond, az önmagában érdekes. Pedig nem feltétlen van ez így. Véleményem szerint az egyik legfontosabb tulajdonságunk ilyen esetekben az objektivitás kell legyen. Hogy képesek legyünk kívülről rálátni a dolgokra, és képesnek kell lenni a visszacsatolásra is, azaz az ügyfélnek megmondani, hogy amire gondol az nettó hülyeség.
Ha összeáll a téma, érdemes egy kicsit a környezetét is megpiszkálni. Vajon a közelmúltban írtak-e hasonló témában mások, ha igen, milyen eredményre jutottak, milyen következtetéseket vontak le, de nem csak a szerzők, hanem az újságírók is, vagy éppen a fórumozók. Érdemes arra is figyelni, hogy melyek az aktuális topikok a megjelentetés időszakában. Ha mondjuk éppen a költségvetés zárszavazása van a héten, akkor nem feltétlenül érdemes egyéb makrogazdasági adattal kijönni, persze, ha rá tudunk csatlakozni a költségvetési megjelenésekre, netán kommentálni szeretnénk, akkor hajrá.
A fentiekből, úgy vélem szépen kiviláglik, hogy érdemes sok mindent figyelembe vennünk, mielőtt eldöntjük mikor is adunk ki egy közleményt. Sőt! Az sem mindegy, hogy milyen napon tesszük ezt. A hétvége gyakorlatilag kizárva. Pontosabban egy esetben érdemes a péntek-vasárnapot bevállalni: ha valamilyen kötelező kommunikációt kell gyakorolnunk, de igazából nem szeretnénk nagy dobra verni a dolgot. Általában véve azonban a hétfő-szerda közötti időszak a legoptimálisabb egy közlemény kiadására.
De térjünk vissza a "hogyan is készül" kérdéskörére. Ahogy azt már említettem, a hírérték a legfontosabb tényező. (Illetve manapság ez sem feltétlenül igaz, mivel hihetetlen mennyiségű híroldal, és hír-megosztó oldal van már, amelyek gyakorlatilag mindent átvesznek. A kérdés ez esetben a minőség és az olvasottság.) Ma már önmagában a hírérték nem minden. A média ugyanis folyamatosan "hanyatlik", egyre kevesebb ember igyekszik ellátni megfelelően a feladatát (s itt most a minőségi médiumokról beszélek). Ergo, az Ő munkájukat azzal tudjuk leginkább segíteni, hogy nem csak megfelelően jó hírértékű anyagot készítünk, de mindezt kvázi "konyhakészre" is készítjük.
Hogy mit jelent ez? Legyen minél kevesebb dolga az újságírónak az anyaggal, azaz ne kelljen utánajárnia a részleteknek. Legyen benne "minden fontos" információ, ami a témával kapcsolatos. Ez nem azt jelenti persze, hogy több kötetnyi értekezést kellene megírni, pusztán azt, hogy az anyag legyen teljes, egy kerek egész. Évekkel ezelőtt az újságíróknak volt arra idejük, és megfelelő terük is, hogy napi egy anyagot írjanak, de azt az egyet megfelelően körbejárják. Ma már, ha nem kerek egy sztori, van rá esély, hogy az a kukában végzi.
Mindezt persze nem lehet azonnal elsajátítani. Évek kellenek ahhoz, hogy az ember valóban képes legyen objektíven ítélni, a megfelelő környezetbe helyezni a megfelelő üzeneteket. Miközben még így sem lehet 100 százalékos a siker. Mert mindig lehet egy érdekesebb, aktuálisabb, vagy éppen "kötelezően lehozandó" anyag. De érdemes törekedni a fentiekre. Mert megéri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése