Elnőiesedett a PR-szakma, avagy ki a jobb kommunikátor?

Nem is olyan régen, egy kedves hölgykollégával arról beszélgettünk, hogy a PR-es szakmai kezd elnőiesedni. (A beszélgetés abból indult ki, hogy gyakorlatilag csak nők dolgoznak abban az ügynökségben.)  Vajon miért van ez így? Tettük fel egymásnak a kérdést, de válaszolni igazán egyikünk sem tudott. Jó-jó, persze lehetne sztereotípiákat mondani arról, hogy ki mennyit beszél, de még a végén a fejemre hozom a bajt. Vajon a PR-szakma valóban elnőiesedett, s ha igen, ez baj? Erre a kérdésre keresem a választ, felfegyverkezve a tudománnyal, illetve a tapasztalattal.

Ha már tudomány. A Sciencedaily.com a napokban jelentetett meg egy érdekes cikket, amely egy új kutatásról közölt adatokat a nyelvtanulásért és a kommunikációért felelős proteinekkel kapcsolatban. Alaptézis, és régóta tudott tudományos berkekben, hogy az úgynevezett Foxp2 protein játszik kiemelkedő szerepet az egyedek fejlődése során a beszéd és a nyelv elsajátításában például az embereknél, az emlősöknél és a madaraknál egyaránt. A Maryland-i egyetem orvosi kara (University of Maryland School of Medicine) most azt vizsgálta a különböző nemű egyedeknél, hogy ez a fejlődő agyban megtalálható protein lehet az alapja a nemek közötti kommunikációs különbségeknek?

A vizsgálat érdekes eredményt hozott (ha valakit bővebben érdekel, itt olvashat róla), először is ez az első olyan tanulmány amely kimutatta, valóban van különbség a nemek között a kommunikáció kifejlődéséért felelős proteinszintekben. "Az eredmények növelik annak a lehetőségét, hogy az agybeli és viselkedési különbségek sokkal előbb kialakulnak a különböző nemek esetében, mint azt korábban gondoltuk" - nyilatkozta a vizsgálatban részt vevő egyik orvos.

Érdekesség viszont, hogy a tesztalanyok, azaz a patkányok esetében a hím újszülött egyedek esetében volt magasabb a Foxp2 protein szintje. Ezt követően természetesen elővettek néhány korábbi vizsgálati eredményt, amelyeket gyermekeknél végeztek. Ott ennek éppen az ellenkezőjét találták, azaz a kislányok esetében volt magasabb a proteinszint, szemben a fiúgyermekekkel. Hosszú távú következtetést mindezekből persze nem lehet levonni, viszont a tudósok szerint a magasabb proteinszint a kommunikatívabb nem egyedeiben, azaz ebben az esetben a lányoknál van jelen gyermekkorban.

Persze ma már azt is tudjuk, hogy a fejlődés során sokat számít a környezet, sőt egyes esetekben a bennünk kódolt genetikai tudás is csak akkor jön a felszínre, ha a környezet megfelelő. Így hiába a korai kommunikatív előny, azt nem árt megtartani hölgyek!

A kérdés kapcsán érdemes arról is polemizálni, hogy ma még mindig inkább a férfi vezetők elfogadottak a cégek élén, mint a nők (a trend azért lassan megváltozik, aminek külön örülök). Mindez azt is jelenti, hogy az ügynökségeknek gyakran férfi vezetőkkel kell tárgyalniuk, és a tapasztalat azt mondatja velem, ahol két férni nem tud megegyezni valamiben, ott egy férfi és egy nő biztosan. Ne vegye senki sértésnek, hímsoviniszta pedig végképp nem vagyok, de ez a helyzet: az ellenkező nem irányába érzett vonzalom, empátia tudat alatt talán éppen ezt hozza ki belőlünk, könnyebben kooperálunk, ha ellenkező neműekkel beszélünk. Tapasztalat, hogy egy-egy tárgyaláson szükséges az ellenkező nemnek is képviseltetnie magát ahhoz, hogy sikeresek legyenek a megbeszélések (volt férfi és női vezetői ügyfelem egyaránt nekem is).

Esetleg Kedves Olvasó, Önnek milyen tapasztalatai vannak ebben a kérdésben? Vajon a "férfias" világunk miatt nőiesedik el a szakma, elnőiesedik-e egyáltalán, vagy a nők valóban jobban kommunikálnak? Netán az égvilágon semmi köze a fentieknek a folyamathoz, mert minden az egyénen múlik, függetlenül attól, hogy férfi, vagy nő az illető? És számít egyáltalán egy-egy tárgyaláson mindez?